Az iskola alapítási éve 1938., de a porcelánipari szakmák képzése több mint 100 éves hagyományokra tekint vissza Herenden.

A legkorábbi adatok a tanulóképzésről a Herendi Porcelángyár 1858. évi pénztárkönyvében találhatók. Ez egy, a máig előkerült legrégibb gyári dokumentum a tanulóképzésről, amely azt is jelzi, hogy a gyár sikerének biztosításához a múltban is bölcs előrelátásra volt szükség a megfelelő szakember utánpótláshoz. Az okmányok tanúsága szerint 4 évi tanulási időre volt szükség.

A szakmunkásképzést és a munkások oktatásának kérdését Farkasházy Fischer Jenő alapozta meg. 1897. július 1-től évi 4000 forint állami támogatással elsőként szervezte meg a tanoncképzést a Dunántúlon, és vállalta, hogy évenként 16 tanoncot fog alkalmazni. A siker mögött azonban hamar mutatkozott az árnyoldal is, mivel a gyár állandó pénzzavarral küszködött. Minimálisra csökkent az oktatásban résztvevő tanulók száma.

Az iparos tanonciskolát 1925-ben újjászervezték, ahol évente 44 festőt és korongost képeztek. 1928-ban azonban létszámuk csökkenése miatt a Herendi Porcelángyár az iskola megszüntetését kérte, így a tanoncok az ismétlő iskolába tartoztak járni.

Az 1937. évi levéltári adatok újból 60 fő tanoncról tesznek jelentést, és a fennálló törvények értelmében a Herendi Porcelángyár Rt-t iparos tanonciskola felállítására kötelezte, amelynek a Porcelángyár az 1938/39-es tanévben eleget is tett.

Az elméleti oktatásnak helyet a Herendi Állami Elemi Iskola biztosított. Az itt folyó oktatás minőségéről egy tanügyi látogató a következőket írja: „a herendi tanonciskolában komoly munka folyik. Ilyen tudást tanonciskolában gyerekektől még nem láttam. El voltam bájolva a gyerekek teljesítményétől...”. Az iskola életében a későbbiekben is jellemző volt, hogy a közismereti tantárgyak tanításában részt vállalt a Herendi Általános Iskola tanári kara, de a szakmai tantárgyak és a szakmai gyakorlati képzést továbbra is a Herendi Porcelángyár szakemberei végezték. Iskolai előképzettséget tekintve, a tanoncképzést 6 osztály elvégzéséhez kötötték, de szociálisan indokolt esetben ettől eltekinthettek. Az 1949. évi IV. törvény a tanoncot ipari tanulónak nevezte, és kimondta, hogy a szakmunkásképzés színvonalának emelése érdekében az iskolai előképzettség az általános iskola 8. osztályának elvégzése. Így volt ez Herenden is. Újdonságként jelentkezett az 50-es évektől a lányok beiskolázása is. Az 1950-ben bevezetett 2 éves képzés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A végzett szakmunkások gyakorlati tudásával nem voltak megelégedve, ezért szükségessé vált a 3 éves képzés, mely Herenden az 1954/55-ös tanévtől került bevezetésre.

1960-ban az újonnan épített, 2002-2004-ig tartó időszakban pedig a felújított és bővített művészeti jellegű szakiskolában folyik a szakmunkás utánpótlás képzése, ahol a leendő szakmunkások kiforrott pedagógiai módszerekkel, korszerű technológiai képzésben és esztétikai nevelésben, oktatásban részesülnek.

A képzési óraszámok, a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat %-os aránya az elkövetkező évek alatt gyakran változott.

Az 1990-es évek elején a rendszerváltozásban kibontakozó gazdasági és társadalmi folyamatok új követelményeket állítottak a szakképzésben is. Az iskola vezetése, mint mindig most is együttműködve a porcelánmanufaktúra vezetésével és szakembereivel elkészítette javaslatát a szakképzés korszerűsítésére. A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. igényeire, szakmai elvárásaira alapozva csak az OKJ szerinti szakmai képzést vállalta, a képzési idő pedig 3 évben lett meghatározva.

Alapiskolai végzettség az 1993-as közoktatási törvénynek megfelelően 10. osztály elvégzése. Az új rendszerre való áttérés az 1998/99-es tanévtől kötelezően volt előírva. Elkészült az iskola Pedagógiai Szakképzési Programja, így az 1998/99-es tanévtől megkezdődhetett az új rendszerre való áttérés. Ekkor fenntartónk a "Fischer Mór" Foglalkoztatási és Képzési Alapítvány volt, 2000. augusztus 23-tól pedig a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.

2002-től a magyar szakképzés rendszerében ismételten változások indultak meg. Egyrészt az Országos Képzési Jegyzék 2006. évi megújítása következtében alapvetően megváltozott a szakképesítések szerkezete, tartalma, OKJ száma, elnevezése. Másrészt az átalakuló szakképzés másik fő jellemzője a kompetenciaalapú, moduláris képzés megvalósítása. Új szakmai és vizsgakövetelmények jelentek meg, valamint az új központi képzési programok figyelembevételével új szakmai programokat kellett kidolgozni.

Iskolánk kötelezően a 2009/2010-es tanévtől vezette be a modulrendszerű, kompetenciaalapú porcelánipari szakképzését, mely szerint gipszmintakészítő alapszakmában, porcelánkészítő- és porcelánfestő elágazásos szakmákban folytatott szakmai képzést kizárólag nappali iskolai oktatási rendben.

2013. szeptemberétől már az ismét megújuló OKJ szerint indult a szakiskola képzés, amely a 9. évfolyamtól 3 éves képzésben, vagy a 11. évfolyamtól 2 éves képzésben várta a fiatalokat a 34 211 02 Kerámia, porcelán készítő szakképesítés Gipszmodell-készítő, Kerámia- és porcelántárgykészítő vagy Porcelánfestő szakmairányában.

2016. szeptemberétől a tanévet az iskolaszerkezeti átalakítást követően szakközépiskolaként kezdte meg iskolánk, amely a szakmai képzésünkben nem hozott alapvető változást. Továbbra is a 8. osztályból érkező diákokat vártuk és az érettségizett fiatalokat vártuk a 3 és a 2 éves képzési idejű osztályainkba.

2020. évben ismét szerkezeti átalakítások zajlottak a középfokú oktatási rendszerben. 2020. szeptemberétől felmenő rendszerben az ismét megújult szakmai oktatásban tanulhatnak szakmát a fiatalok. A szakképző iskola első tanévében ágazati alapképzésben részesülnek a tanulók, majd a sikeres ágazati alapvizsgát követően már szakmai munkaszerződés mellett sajátíthatják el a választott szakmairányt.

Mindhárom szakmairány a művészi porcelán készítésének évszázados tudását foglalja magában, így a nevelés-oktatás célja továbbra is Herend iparművészeti értékeinek megőrzése és továbbfejlesztése a porcelánipari szakmák képzésén keresztül.

A szakmai képzés megkezdésének szükséges feltételei a pályaalkalmassági  és az egészségügyi követelményeknek való megfelelés, melynek részei:

• rajzi feladat (festés, díszítő rajz, mintázás)
• egészségügyi alkalmassági vizsgálat.

A Kerámia- és porcelánkészítő szakma szakmairányaiban a szakképző iskolai közismereti képzés mellett folyik az ágazati majd duális képzés. Mind az ágazati gyakorlati, mind pedig a szakmai gyakorlati tanórákat a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. szervezi és végzi a tanműhelyeiben. A duális képzés idejére a manufaktúra a tanulóval szakmai munkaszerződést köt, amely alapján a tanulót havi juttatás illeti meg. A tanulók jól felszerelt tanműhelyekben, kiváló szakemberek, mesterek irányítása mellett készülnek jövendő munkájukra. Az iskola helyi szakmai programja megfelel a jogszabályi követelményeknek és összhangban van a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. elvárásaival, aki olyan szakemberek képzését várja az iskolától, akik képesek lesznek a szakma magas szintű művelésére, képesek lesznek a piac változó igényeinek is megfelelni.

Iskolánk külső és belső környezete a szakmák jellegéből adódó esztétikumot tükrözi. A diákok tanulását és önképzését jól felszerelt könyvtárak segítik. A bejárni nem tudó tanulóknak pedig szállás elhelyezést biztosítunk a Herend Szállón.

A képzési idő szakmai vizsgával zárul, amelynek részleteit a képzés megkezdésekor érvényes SZakmaJegyzék szerinti Képzési és Kimeneti Követelmény ír elő. A porcelánipari szakmáknál a képzés utolsó szakaszában önálló vizsgaremeket kell készíteniük a tanulóknak, melyet a Portfóliójuk részeként mutatnak be a szakmai vizsgán. A duális képzésben és a szakmai vizsgán elért minősítés függvényében a már végzett fiatalok a Herendi Porcelánmanufaktúrában folytathatják munkájukat.

Mi, az alapítók kései utódai, hisszük, hogy mai szakképzésünk nemcsak jogos örököse, hanem méltó folytatója is annak a tudatos és színvonalas nevelő-oktató munkának, és ez a hely képes európai szintű, művészi, szakmai felkészítést adni, és ennek birtokában világhírű termékeket előállítani.